Azon gondolkozom napok óta, hogyan tudom elérni, hogy átmenjen a képregényen keresztül is az a hangulat, ami a mesét jellemezte.
Először is, nekünk rengeteg háttérinformációnk volt a karakterekről, ami alapján a jellemfejlődés eleve izgalmas és érthető volt - namost nem mesélhetek hosszú sagákat egy-egy szereplőről, tehát ezt nyilván a történetben kell elbújtatnom nagyon ütős, jól irányzott képi-szövegbeli utalásokkal. Most az van következő rendelkezésig, hogy képileg jelzem valahogy a múltbanézést (ezzel egyetlen problémám van, hogy már annyi mindent kell jeleznem rajzban, és nem tudom, hogyan fogom megoldani úgy, hogy az tényleg profi legyen, érthető és mindemellett ütősen csodaszép - de sebaj, teher alatt nő a pálma. :)
A másik hangulati elemet nevezzük felnőtt tartalomnak. A sztoriban Velence démonlakta város, és ezzel sok mindent elárultam ugye. A háttérben az emberi és nem emberi hatalomvágy miatt vér folyik, egyeseket félig felzabálnak vagy kicsontoznak testileg és lelkileg, fröcsög az adrenalin - a másik oldalon pedig, nos, intimebb testnedvek folynak, ha értitek, mire gondolok (fiatal nők és férfiak összezárva). Azt már eldöntöttem, hogy ez a felnőtt tartalom kell, már csak azért is, mert szeretném, ha az olvasó értené, mitől félnek olyan nagyon a szereplők, és mi az, ami (például) mégis hajtja őket előre. Már csak a mennyiségen ingadozom, hogy mennyire kell és lehet plasztikusan ábrázolnom ezeket a dolgokat ahhoz, hogy ne csapjak át horrorba vagy pornóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése