2010. április 20., kedd

webcomic lista

Találtam egy oldalt, ami ígérete szerint 15.600 (azaz tizenötezer-hatszáz) online képregényt tartalmaz kilistázva, kategóriákra bontva, természetesen keresővel és fórummal. Legtöbbjük persze háromkockás képregénysornak tűnik (a mintavételezés erről árulkodik), de majd igyekszem elmélyedni köztük és szemelgetni a jók közül.
Addig is jó csemegézést! :)

2010. április 18., vasárnap

főszereplők

Nehéz dolgom van ezzel a főszereplő-nem főszereplő dologgal (igen, én is érzékelem, hogy eddig még mindennel nehéz dolgom volt, ami csak előkerült témaként :).
Igyekeztem a történetet úgy összeszedni, hogy ne csak a saját karakterem szemszögéből próbáljak emlékezni. Nem sikerült maradéktalanul... Ha megfeszülök, sem látok bele a többi karakter belső világába és esetenként az őket mozgató eseményekbe teljesen, így a komplett sztoriban lukak vannak. A többieknek kisebb gondjuk is nagyobb most épp annál, hogy feltöltsék ezeket a lyukakat(teljesen megértem őket, ez az én gumicsontom), ráadásul egy új történetbe kezdtünk, és mindenki azon pörög - nekem sem könnyű visszafordítanom néha az agymenéseimet onnan ide :). Így aztán abban maradtunk Amival, hogy a főszereplő Mona lesz, a saját karakterem, jórészt az ő szemén keresztül fogom bemutatni az eseményeket; illetve valamennyire Marco atya, aki erősen kulcsfigurája a komplett sztorinak. Emellett pedig megtartom azt, hogy a szereplők közösen csinálták a dolgokat, és más szereplő gondolatai közé is be fog az olvasó látni valamennyire.
Hülye érzés egyébként botcsinálta írónak lenni és ilyen jellegű döntéseket hozni, valószínűleg túl is ragozom, de úgy látszik ebbe is bele kell tanulnom.

2010. április 16., péntek

karakterlapok: Marco atya - testalkat

Végre kész lettem Marco atya karakterlapjának hiányzó részével, a testalkat-rajzzal. Lehetett volna még kreálni egy-két ruhavázlatot a pasinak (például mi van nyáron, amikor nem papos játszóruhában van?), de kezdetnek ennyi is elég bőven.
Izgalmas volt egyébként elmélyedni a papi öltözékek rejtelmeiben, például most már tudom, hogy a nyakbavaló kis fehér cucc a kolláré, az övet cingulumnak hívják, és van a reverendának egy olyan változata, ami bő, nem jár hozzá cingulum, viszont körgallér igen, ez a cimáda. :)

2010. április 14., szerda

vigyázat, felnőtt tartalom?

Azon gondolkozom napok óta, hogyan tudom elérni, hogy átmenjen a képregényen keresztül is az a hangulat, ami a mesét jellemezte.
Először is, nekünk rengeteg háttérinformációnk volt a karakterekről, ami alapján a jellemfejlődés eleve izgalmas és érthető volt - namost nem mesélhetek hosszú sagákat egy-egy szereplőről, tehát ezt nyilván a történetben kell elbújtatnom nagyon ütős, jól irányzott képi-szövegbeli utalásokkal. Most az van következő rendelkezésig, hogy képileg jelzem valahogy a múltbanézést (ezzel egyetlen problémám van, hogy már annyi mindent kell jeleznem rajzban, és nem tudom, hogyan fogom megoldani úgy, hogy az tényleg profi legyen, érthető és mindemellett ütősen csodaszép - de sebaj, teher alatt nő a pálma. :)
A másik hangulati elemet nevezzük felnőtt tartalomnak. A sztoriban Velence démonlakta város, és ezzel sok mindent elárultam ugye. A háttérben az emberi és nem emberi hatalomvágy miatt vér folyik, egyeseket félig felzabálnak vagy kicsontoznak testileg és lelkileg, fröcsög az adrenalin - a másik oldalon pedig, nos, intimebb testnedvek folynak, ha értitek, mire gondolok (fiatal nők és férfiak összezárva). Azt már eldöntöttem, hogy ez a felnőtt tartalom kell, már csak azért is, mert szeretném, ha az olvasó értené, mitől félnek olyan nagyon a szereplők, és mi az, ami (például) mégis hajtja őket előre. Már csak a mennyiségen ingadozom, hogy mennyire kell és lehet plasztikusan ábrázolnom ezeket a dolgokat ahhoz, hogy ne csapjak át horrorba vagy pornóba.

2010. április 11., vasárnap

karakterlapok: Marco atya - arckifejezések

Elkészültem a másik főszereplő (erről írok később), az atya karakterlapjával. Nem vagyok teljesen elégedett, de nagyjából jó lesz.
Marco atya külsejére egészen egyértelmű utasításokat kaptam :) ugyanis határozottan és egyértelműen hasonlít Laurence Fishburne-re - viszont fehér férfi. Ettől pedig bár könnyebb volt rajzolni őt (hiszen a nevezett úrról számos fotó áll rendelkezésre), de ebben volt a nehézség is, hiszen konzekvensen kicsit másmilyen kellett, hogy legyen. Marco atya magas, erős és izmos testfelépítésű, 50 év körülinek tűnő, szicíliai férfi. Rövidre nyírt sötét haja halántékon őszül, körszakálla van, szúrós tekintete és érzékien cakkos ajkai - itt említeném a mosolyát, ami lefele görbül, nem tudom, ezt sikerült-e jól megragadnom, mindenesetre még komplett oldalaim lesznek gyakorolni.
A testalkat-rajzokat később rakom fel, mivel azok még nincsenek kész.

2010. április 7., szerda

helyszíntanulmány

Úgy alakult, hogy február elején a lányokkal megnéztük a helyszínt, Velencét a saját szemünkkel (odaút-visszaúton "alvás" a buszon, közben városnézés szakmányban).
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Velence gyönyörű. A kis sikátorok elképesztőek, mendegélsz és azt hiszed, na ez egy zsákutca, aztán az utolsó pillanatban az eddig szembejövő ház bejárata előtt elkanyarodik egy ember szélességben, és folytatódik tovább, ugyanolyan szorongatóan, keskenyen és kalandosan. De persze a csatornák a leggyönyörűbbek. Sejtelmes zöld fénnyel ragyog a víz a málló házfalak tövén, rózsaszínű vakolat pereg a gondolás lába nyomán, ahogy elrúgja magát...

Néhány fotó a hangulat kedvéért - egyelőre csak úgy általánosságban. Vannak konkrét helyszínek, amiket rajzban fogok megmutatni, vicces lesz majd akkor és ott összehasonlítani a valós helyszínt az elképzelttel.






2010. április 5., hétfő

Lackadaisy

Már nem emlékszem, hogyan keveredtem az oldalra, de nem bántam meg. A Lackadaisy egy olyan képregény, ami a szesztilalom idején játszódik St. Louis-ban - és macskák a szereplői. Olyan macskák, akik hajszálcsíkos öltönyt hordanak, vagy rövid charleston ruhát és tollas fejdíszt. Kedves, vicces, és láthatóan rengeteg kutatómunka van mögötte. A szépia tónusú rajzok részletesek, rajzfilmes stílusúak.
Nagyon szeretem a macskákat, de a Lackadaisy akkor is tetszene, ha nem is tudom, mondjuk békákról szólna.

2010. április 4., vasárnap

lendületvesztés

Mi, már az elején?! Hát...
Fáradt vagyok, napok óta semmivel nem haladok, nemhogy a Vízválasztóval. Kellene csinálnom néhány olyan képet, ami nem az én stílusom, de arra van kereslet, kellene csinálnom néhány olyan képet, ami egy konkrét munkát hozna be (esetleg), de a hajam is fáj tőle, pedig nem lenne rossz megkapni, és ilyenből van még kettő. Mindegyik a "majd ha.. akkor majd" típusú, amiből még nincs semmi konkrét, de már azt akarják, hogy viríts valamit. Rémes. És a kifele vezető, de soha vissza nem térő szálak gyengítenek.
Rosszabb napokon a Vízválasztóról is ezt gondolom. Hogy úgysem tudom megcsinálni, hogy hiába csinálom meg, a kutyát nem fogja érdekelni, és ha érdekel is néhányakat, kiadó nem lesz köztük. Ki szeret eleve az asztalfióknak dolgozni?
Így csak tologatom a feladatokat ide-oda, hol ezt a fájlt nyitom ki, hol egy másikat, néhány vonalat húzok, sürgősen kitörlöm, majd még kedvetlenebbül csukom be a cuccot, és a nap végén azzal fekszem, hogy ma sem volt sok értelme felkelnem.
Lesz majd jobb. De a krónikához a leszálló ág is hozzá tartozik.

2010. április 3., szombat

karakterlapok: Mona

Az első szereplő, akihez karakterlapot rajzoltam, Mona. Azért választottam őt, mert ő volt az általam kitalált és mozgatott szereplő a játékban, ezért ő az, akiről mindent tudok, és akit emiatt a legkönnyebb rajzolnom - a hazai pálya előnyei, ugye.
Ettől függetlenül már nála is piszok nehéz volt konzekvensnek maradni, és minden szögből ugyanolyan orrot, szájat, arcélt rajzolni, akkor is ha sír, ha nevet, vagy ha bosszús.
Lássuk, miből áll össze Mona külseje: viszonylag keskeny az arca, enyhén hegyes az álla. Kerek, szedett szemöldöke van, a szemét erősen festi és a szemhéját gyakran félig hunyva tartja (de legalábbis nem néz tágra nyílt szemekkel). Az orra fitos, a szája telt, és van három piercingje: egy-egy karika a szája sarkaiban, és egy kis kő az orra jobb oldalán. A bőre nagyon világos, a haja fekete, a szemei világoszöldek (ha színek nem látszanak, a hiba nem az Ön készülékében van ;).
Elméletben ezt a sok szöveget rá szokás írni a karakterlapra, én ezt nem tettem meg, szóval vegyük ezt egy hiánypótló leírásnak. Az egész rajz amúgy is nagyon hevenyészett, de nekem pont elég. (Lehet csinálni hét nyelven beszélő meseszép karakterlapokat, a neten böngészve láttam kismilliót, bár azok inkább játékosok saját karaktereihez készültek).


A testét talán könnyebb volt lerajzolni, itt főleg a testalkatra kell figyelni, hogy ne legyen az összes szereplő egyforma - meg akkor már néhány ruhát is ráadtam.
Mint egy öltöztetőbaba, nem? :)


2010. április 1., csütörtök

akcióterv

Szöveg-történet vonalon: összeszedtem a lejátszott történetet vázlat formában, a Szövegíró átnézte, meglepődött, hogy milyen rengeteg, majd blokkokra bontotta. Az első blokk (nevezzük bizakodóan első könyvnek?) már vissza is jutott hozzám, kezdhetem a rajzolást. Haha.

Kép-vonalon: elkezdtem a karakterlapokat, ami azért szükséges, hogy egy-egy szereplő következetesen hasonló legyen saját magához, akkor is, ha nem csak okosan néz, hanem különböző érzelmek látszanak rajta. Szintén elkezdtem egy magasság-táblázatot, mert könnyű összekeverni, ha az embert elkapja a gépszíj, hogy A nem ugyanakkora mint B. Ha ezekkel megvagyok, de legalábbis azzal a két karakterrel, akik az első jelenetben feltűnnek, akkor kezdem az első... izé, fejezet? jelenet? vázlatát, amit visszaküldök Aminak, hogy a pontos párbeszédeket megírja. Majd kihúzom a vázlatokat készre. Ilyen egyszerű. Haha.

Aztán valahogy majd lesz tovább is :) egyelőre örülök, ha eddig ellátok és el is jutok. Ha nem működik így, még mindig kitalálhatunk mást, nem?