Próbálom rendbe tenni, végül is mi legyen a varázslattal, mert amíg ez nincs rendben, nem igazán tudok illetve szeretnék továbbmenni. Ez egy nagyon bonyolult bejegyzésnek indult, mert nagyon bonyolult volt, amit elkezdtem felépíteni, de aztán rájöttem, hogy rossz nyomon járok, túlbonyolítom az amúgy sem egyszerűt. Mert van nekünk a történetben varázslónk, olyan varázslónk, aki az ellenfélhez tartozik (másfajta gondolkodás, másmilyen mágia), démonunk, bukott angyalunk, és van simán angyalunk is. Mindezek létrehoznak segítő, semleges és ártó varázslatokat, aztán olyan varázslatokat, amik nem sikerülnek és olyanokat, amiket az ellenfél észrevesz és kivéd, ám látszania kell, hogy ki varázsol kire, és mindez több személy egyidejű mágiája esetén is legalább valamennyire átlátható kell legyen. Határ a csillagos ég, mennyi mindent akarnék még belezsúfolni a grafikába...
Csakhogy ennyire nem vagyok okos. Plusz olvasóként lehet, hogy a hajam tépném már feleennyitől is. Tehát egyszerűsíteni kell.
Összevontam a kör és a füst verziókat, ettől lett egy határozottság, de talán nem annyira merev. Így lesz egy azonos alap, ami összefogja a varázslatok látványát. Ki varázsol kire? Az varázsol, aki mögött van a karika és arra, aki előtt van a karika (a varázslat "befedi a célszemélyt"). Az egyforma mintázatú varázslatok tartoznak egybe. Ha helyszínre varázsolnak, akkor nincs "érkezési" karika. A minták főként a karikák köré összpontosulnak, így ha van is interferencia, nem folynak egymásba a minták annyira, hogy ne lehessen kivenni, ki kivel van. (Remélem.) A segítő-ártó varázslat nem lesz külön feltüntetve. Mindenképpen szavakkal vagy képileg jelzem úgyis, hogy mi történik, abból meg ki fog derülni. A rontott vagy elhárított varázslatra még nincs ötletem... Talán "összetöröm" a varázslatkört, vagy ilyesmi: rontásnál a varázsolóét, hárításnál azét, akire varázsolnak.
Elhagytam a szecessziós mintákat, viszont beépítettem a fraktált: a főszereplőink, a varázslók fraktálosan fognak varázsolni. Ők vannak a központban, ők varázsolnak a legtöbbet, a fraktálokat szeretem a legjobban ebből a szempontból. A fraktáljuk lehet különböző, így valamennyire a személyiségükre is tudok utalni talán. Igen, a fraktálok nem csúnyák. Csakhogy ez a különbözőség valójában nem a varázslatra magára utal, hanem a mágia különbözőségére - egy kicsit értékítélet is persze, de ennyi elfogultságot úgy döntöttem, bevállalok. Egész jól fogok aludni tőle. :) Ráadásul a füst szerintem kicsit rombolja a azt a tiszta csipkeszépséget, amit egy fraktál magában adna.
A másik embercsapat a hagyományok szerint erősen kötődik a pókhálókhoz - a jelen történetben ez rendben is van. A démonok repedések lesznek és nyugtalanító foltok. Az angyalok fénypontok lesznek a füstben. Kicsit klisés, de ez van. Majd ha lesz jobb ötletem, akkor cserélek. Örülni fogok erősen, amikor eljutok odáig, hogy megjelennek.
Problémám a bukott angyalokkal van jelenleg. Van egy nekünk, a történet elejétől szinte, akihez úgy menne a "natúr" füst, ahogy mondjuk fetasajthoz a paradicsom. De mit kezdjek azzal a szakajtónyival, akik majd később jelennek meg?! Mindegy, az a sztori utolsó harmadában lesz, addig időm, mint a tenger, kitalálni valamit.
Szerintetek ez így milyen? Tisztában vagyok vele, hogy minden igényt nem elégít ki, de még így is bonyolultnak érzem.
Az egyszerűség kedvéért ugyanazon a "körön" mutatom mindet, de persze a füst változatosabb lesz.
igen hajnal fél 3kor még ébren vagyok. de minek. hogy írjak ide
VálaszTörlésnah, nekem ez
1 nagyon bejön, körökkel füstökkel fraktálokkal mindenhogy
2. azon a részen ahol Mona előtt van a varázskör, kicsit erősnek érzem, valahogy elnyomja a szereplőt a képen
3. pókhálót megettem =)
Igen, ha talán a lány mögé kerülne, mint a fickónál, akkor talán jobb lenne, de így is tetszik. A bajusszal viszont történt vmi baleset. :) Nem feltétlen nagy baleset, de nagyon magához vonzza szemem, mert a szája így egy kicsit nehezebben értelmezhető.
VálaszTörlésA nehezen értelmezhetőt úgy értem, hogy háromból egyszer a felső ajkait egy sírásra görbülő szájnak látom. És emiatt az elcsúszott bajszot okolom, de lehet, hogy tévedek.
VálaszTörlésde ha mögé rakom a kört, akkor elvész ez a roppant egyszerű módja annak, h megmutassam, ki az, akire varázsolnak. de tény, h tényleg kitakar a képből. megnézem más kockákon is, hátha úgy jobban kiderül, mennyire zavaró.
VálaszTörléslehet h túlborotválkozott szegény Padre, azért ez a száj-anomália :) még alakul majd egy kicsit a kocka, mert mikor ezt rajzoltam, eléggé siettem, így nem minden vonal sikerült teljesen úgy, ahogy ideális lenne.
Ez az előtte-mögötte azt jelenti, hogy közötte? Tehát ha Mona és Marco atya egymással szemben állnának akkor mindketőjük előtt, azaz közöttük jelenne meg a kör vagy körök, ugye?
VálaszTörlésA forma nagyon tetszik. A ki kire varázsolt nem érzem ebben, de minden mást teljesen jónak érzek. A négy mintából nem tudom megitélni, hogy ki ki, a pókos dolgot meg szerintem teljesen félreértetted. :D A két csapat lényege a dinamika illetve a statika. tehát a pókhálósságban pont a szögletesség és az egyenesek, nem pedig így a fincsi kis íves pókhálószálak miatt mondtam annak idején pókhálót. Pl így: http://www.voltashow.com/uploads/pics/Chiharu_Shiota.jpg
De ezt majd személyesen bővebben, ha gondolod.
igen, közöttük van. ha máshogy jobb lenne, ötletet szívesen fogadok :)
VálaszTörlésnekem a pókhálósság ebben az esetben nem azt jelenti, h ívek és finomság, hanem hogy mindenhol jelen levő, tapadós, észrevétlen és behálózó. valami hétköznapi, ami csak terjed-terjed, ami apránként hódít meg mindent, hiszen egy kis pókháló a sarokban nem a világvége, de végül pontosan azt a letaglózó, félelmetesen gusztustalan, mozdíthatatlan és betokosodott érzést kelti, mint a kép amit belinkeltél.
Amit viszont rajzoltál pókháló az kis cuki kedves helóvínes édike. :)
VálaszTörléste most direkt alázol, bébi? :D
VálaszTörlésNyeeem! Csak a szellemiség érted, nehogymá. Érted. Mindegy. Ebből már jól nem jövök ki sehogyse'...
VálaszTörlésna, én meg marhaságot írtam. azért van köztük a varázslat, mert az atya háttal ül Monának. ha szemben lennének, akkor varázslat-atya-varázslat-Mona lenne.
VálaszTörlésDE valójában nem korongokról beszélünk ugye. tehát ha az atya hirtelen oldalra fordítaná a fejét, nem fordul vele, mint egy síkbeli valami, hanem ugyanúgy szemből látjuk. mint a szentek glóriája.
Miért van mögötte amikor szemben állnak? (varázslat - atya - varázslat- mona) Nem értem a logikát benne. Ha már csak hárman varázsolnak is egy jelenetben, máris párkereső játékká válik a dolog, hogy melyik mintájú glóriához melyik mintájú karika illik. Mondja Csill, hogy nagyon elcsépelt az animés kinyúlik a támadótól a célpont felé valami jellegű ábrázolás. De nekem a varázslat mindenképpen két dolog között létrejövő kapcsolat. Mintha hozzányúlna a kezével. Értem én, hogy ez medzsik, és így nem kell húzni egy vonalat kettejük közé, mégis úgy érzem, hogy ez a korongolás nagyon szűk esetben hoz könnyen értelmezhető látványt. (mellékelt képet, ha nem tudnám mi, úgy értelmezném, hogy Mona varázsol az atyára. Mert ha csinálsz valamit az magad előtt csinálod.) A forma tetszik, a használhatóságában látok buktatókat. Ezzel együtt lehet hogy ez még mindig a leg használhatóbb dolog. Hm.
VálaszTörlésAz teljesen kizárt, hogy ők varázylás közben ne elmélyüljenek, hanem határozott mozdulatot tegyenek, ami valaki felé irányul? Ahogy a videojátékokban, a varázslat egy effekt, színe-formája jellemző a varázslat típusára, vagy mondjuk arra aki létrehozza, de a létrehozást gesztus kíséri, ami egyértelműbbé tenné, kire irányul.
VálaszTörlésEgy másik megoldás, hogy a buborék nem kör, hanem irányul valakire a forma, torzul pl.
Persze nem tudom ezek mennyire passzolnak a sztorihoz.