Luca széke - 6. oldal

Ez az oldal kb háromnegyed évig készült, asszem benevezem a Guinessbe. Szegény Mona, ennyi ideig utazni Rómából Velencébe...
Elkezdtem a következő oldalt, most tele vagyok friss energiákkal.

makett

Amikor azt mondom, hogy rossz a térlátásom, azt úgy értem, hogy tényleg rossz. Ám együtt élek valakivel, akinek jó. És megszánt, ismét - (a háttérben a gyerek festésének nyomai):


Szóval most van egy nagyon cuki, földszint-első szint makettem a házról, lépcsővel és ajtóval, ami bár nem teljesen méretarányos mert magasabb lett, de nagyon, nagyon hasznos, és érezzétek a mély meggyőződést a hangomban. (Egyben jól látszik a termékhasználati palettánk egy alapvető szelete.)

Dilbert magyarul

Annyira sajnos nem tudok jól angolul, hogy maradéktalanul kiélvezzem az összes Dilbertet az eredeti nyelven, így számomra nagy boldogság: Dilbert magyarul. Szuperség.

a Mausról

Gondoltam hogy írok valamit a Mausról, mint az elmúlt év egyik legemlékezetesebb olvasmányélményéről. Sokszor elkezdtem, de valahogy nem ragadja meg a lényeget, hogy mit szeretek benne annyira. Itt egy tisztességesen megírt cikk, ez sem ragadja meg a lényeget, lehet hogy azt nem is lehet.
Mi a lényeg? Valami olyasmi, hogy a legtöbbször nem vagyok hajlandó háborús vagy holokausztos történetet nézni-olvasni, a Maus meg nagyjából az első három oldalon megvett magának. Mind történetmesélésben, mind hangulatban, mind rajzi-képi megoldásaiban zseniális.

méla csend(nek tűnő egyéb elfoglaltságok)

... amiért is bocs mindenkitől.
Egy kiállítás anyagán dolgoztam, illetve dolgozom egy másikén (ha megvan, hogy hol és mikor, szólok, jó?) és sajnos nem megy minden egyszerre - így persze a "legszerelmebb" marad utoljára. :/ De igyekszem újra bekurblizni a Vízválasztót.

segédeszköz

Aki ismer, tudja mennyire ügyetlen vagyok, ha síkbeli dolgok térbe fordításáról van szó, lásd térkép és alaprajz. Rendkívül kellemetlen és kínos, biztosíthatok mindenkit. Eltévedek a városban, nem tudok áthatni egy kúppal egy téglatestet (ábrázoló geometria), meg ilyenek. Nem beszélve szegény segélykérő turistákról. A sík az sík, és ha velem van dolga, az is marad.
Szóval, az Alapítvány alaprajzán (amit ezek után nyilvánvaló, hogy nem én rajzoltam) sem igazán láttam át, melyik lépcső merre visz, vagy mit lát akkor egészen pontosan, ha valaki lenéz az emeletről - úgyhogy a párom megépítette a gyerek legójából. :)

"A depresszió szuperhőse"

Egészen kiváló cikk Chris Ware-ről és Jimmy Corriganről.