2011. augusztus 29., hétfő

"Inkább a haverodnak szólj..."

Nyaralni voltunk, így rég került sor rá, hogy mutassak is valamit. A mélyben azért csöndben (és lassan, amint azt már megszokhattátok) készülnek a dolgok -
- például ez a kocka. Amit itt mutatok, az az utolsó előtti vázlatos rajz, még a részleteket kell rárajzolni (pl. szőlőlevelek), aztán jöhetnek a végleges vonalak. Ez nem jelenti azt, hogy nem alakulhat még, pedig ezen nincs is sok elem. Lehet, hogy lehagyom róla a szemközti ház részleteit, vagy odébb teszek ezt-azt. Ilyenkor mindig visszanézem az előző képeket, hogy például ahova oszlopra felfuttatott vadszőlőt tettem korábban, ott az új kockán se legyen más. És jól látható, hogy végre volt annyi eszem, hogy először kiírjam a buborékba szánt szöveget és betördeljem a kívánt formára, és csak utána tegyem köré a többi dolgot. Így nem esem abba a hibába, hogy túl nagy vagy túl kicsi buborékkal dolgozom, és csak a végén derüljön ki, hogy a kockát át kell variálni emiatt.
Cleot rajzolni azért is jó, mert a virágokhoz való - ismereteket és magát a földes gyakorlatot tekintve egyébként eléggé felületes - vonzódásomat is kiélhetem. Itt például nagy kedvencemet, a pillangóvirágot "ültettem" dézsába a vadszőlő mellé. Persze csak egy gyors ellenőrzés után, hogy lehet-e egyáltalán ezt a növényt dézsában nevelni :)


2011. augusztus 10., szerda

ball-joint Cleo

Azt hiszem, Cleo így nézne ki, ha baba volna. A képek Marina Bychkova egyik porcelán ball-joint babáját, Edie-t ábrázolják.


Egyébként is érdemes az Enchanted doll oldalon nézelődni, Marina gyönyörű kosztümös babákat készít míves öltözékekkel, tetoválásokkal, ezüstből készült cipellőkkel és extrém fejékekkel - sok babája mögött erőteljes gondolattal illetve kulturális utalásokkal.

2011. augusztus 8., hétfő

2011. augusztus 6., szombat

Sin Titulo

A montreali Cameron Stewart olyan dolgokba rajzol, mint a Batman és Robin, a Catwoman, az Assassin’s Creed: The Fall. Sin Titulo című webcomicja megnyerte a 2010 Eisner and Shuster Awards for Best Digital Comic díjat, méltán. Vessetek rá egy pillantást, itt az első oldal. Nekem nagyon bejön a fekete-fehér-tompa mustársárga képi világ.

2011. augusztus 4., csütörtök

2011. augusztus 2., kedd


Ez a kép a Venice Daily Photo blogon jelent meg. Egy velencei üzlet belsejét ábrázolja, ahol Hugo Pratt reprodukciókat lehet kapni. Nekem ilyen történet-a-történetben érzetet kelt attól, hogy pont Velencében van.
Őszintén szólva a Velencei mese nekem csalódás volt a történetét tekintve, mert pont úgy kezeli a misztikumot, hogy számomra öncélúvá válik. Nagy garral belekezd és aztán kipukkad a sztori. Eléggé bosszantó. Rajzi szempontból a panelei szerintem mai szemmel kissé unalmasak, de a helyszínek csodaszépek és rendkívül tanulságos, hogy amit nem rajzol oda, az épp olyan sokatmondó, mint amit odarajzol. A fény-árnyék játékok is tetszettek.